Szakkifejezésektől mentesen, hétköznapi emberek számára is érthető módon fogom a cikkben elmagyarázni a befektetési alapok lényegét. Így elkerülheted azt a kellemetlen szituációt, amikor a bankfióki ügyintéző furán néz rád, ha azzal a mondattal indítasz, hogy "szeretném kivenni a hozamot." Illetve segítek abban, hogy mikre figyelj, amikor befektetési alapot választasz.

Egy rövid kitekintő

A befektetési alap hivatalos definíciója: "Befektetési alapkezelő által működtetett vagyontömeg. Cél a minél magasabb megtérülés biztosítása a meghirdetett befektetési politika mellett a befektetési jegy tulajdonosainak. Befektetési terület szerint megkülönböztethetünk ingatlan, értékpapír, derivatív alapokat. Technikailag pedig nyílt, és a zárt végű alapokat." (Pioneer) Nekem a fejem is megfájdult annak idején, amikor egy ilyen mondatot végigolvastam (most ugyanígy érzek, amikor könyvelővel, vagy adótanácsadóval kell beszélnem). Sokan mondják, hogy a magyar mondatokat, akinek van esze, megérti. De ha egyszer nem ez a szakmája, és pláne nem akar foglalkozni azzal, hogy a hátterét mélyebben megismerje, akkor nem fog az ember elkezdeni szakszavakat megtanulni csupán azért, mert már nem lehet megbízni sem a pénzügyi tanácsadókban, sem a banki ügyintézőkben, mert mindenhol vagy jutalék, vagy a felülről jövő értékesítési/tervteljesítési nyomás a mérvadó. Magam is pénzügyi szférában dolgozom, tanácsadóként, innen a tapasztalat, de az írást kedvtelésből csinálom, nem kapok pénzt érte, így lehetek őszinte, és tudok neked segíteni megválaszolni a felmerülő kérdéseidet.

Ha szakszerű írásokat szeretnél olvasni, az alábbi felületeket ajánlom:

Befektetői kislexikon a Pionner Befektetési Alapkezelő honlapján - több mint 200 pénzügyi kifejezés definíciója, magyarázata, nem csak befektetési alap témakörben

Tesztek a Budapest Alapkezelő honlapján - itt le tudod tesztelni a tudásodat befektetések témakörben

A Concorde Alapkezelő blogja - a Concorde honlapján nem találtam sem definíciókat, sem megértést szolgáló írásokat, van viszont egy blogja, ahol többé-kevésbé érthetően ír aktualitásokról, piaci helyzetről, befektetésekről (részrehajlóan), elemzésekről.

--- kitekintő vége ---

A befektetési alap egy olyan befektetési forma, ahol kevesebb összegből sokkal szélesebb skáláról választhatsz különböző értékpapírokat, köszönhetően annak, hogy az alapkezelő összegyűjti a kis emberek kevés pénzét, a sok kicsiből lesz egy nagy, amivel ő már tud mit kezdeni úgy, hogy a befektetett pénz hozamot is tudjon termelni. Vagyis gyarapodjon a náluk elhelyezett pénzed.

Mivel rengetegféle befektetési alap létezik, ahhoz, hogy el tudd dönteni, melyiket válaszd, a következő két dolgot gondolt át alaposan.

1. Mennyi időre tudod/szeretnéd nélkülözni a befektetni kívánt pénzösszeget.

Minél hosszabb időre (5-10 évre is akár) kívánod elhelyezni, annál merészebb lehetsz kisebb részével nagyobb kockázatot is vállalni, mert a kockázatosabb alapok hosszabb idő alatt ki tudják termelni az esetleges aktuális mínuszokat. Vagyis például egy részvényekkel teli alap lehet, hogy 3-6 hónap alatt csökkentette a befektetett tőkéd összegét, vagyis nemcsak hogy hozamot nem termelt, de a pénzed sem annyi, mint amit elhelyeztél. Átmenetileg. Ugyanis 3-5-10 év alatt bőven vissza tudja hozni, sőt jócskán pluszba tudja emelni. Ha ilyen alapot választasz, és nincs szükséged a befektetett pénzre rövid időn belül, akkor tilos naponta-hetente nézegetni az alap aktuális állását.

2. Kockázatvállalási hajlandóság

A kockázat magyarul sajnos egy elég negatív kifejezés, ezt próbáld kitörölni a fejedből, inkább tekints most erre a szóra úgy, mint egy mutató, amit ha jól kombinálsz a saját magad által meghatározott befektetési időtávoddal, akkor jóval több hozamot tudsz elérni, mintha csak úgy meggondolatlanul "vásárolgatsz".

Kockázatvállalási hajlandóságodat határozd meg úgy, hogy gondold át, a befektetett összegednek hány százalékát tudnád veszteségként elkönyvelni, ha ugyanennyi nyereség is elérhető vele.

Kockázatkerülő - nem akarok kockáztatni, a tőkémből egy fillért sem kívánok veszíteni. Ebben az esetben az egyetlen lehetőséged a bankbetét, ahol most már sajnos kevesebb kamatot kapsz, mint amennyi a havi számlavezetési díjad, illetve a készpénz-felvétel vagy átutalás költsége, tehát ugyanúgy veszítesz a tőkédből, csak ezt így konkrétan sehol nem mondják, mert nem hozzák összefüggésbe a betéti kamatokat a számlavezetéssel, pedig a kettő külön ritkán működik.

Alacsony kockázatvállaló - ha a befektetéseim a vállalt időtávra 1-2 % hozamot termelnek, akkor hajlandó vagyok 1-2%-os veszteséget elviselni abban az esetben, ha hirtelen szükségem van a pénzemre.

Közepes kockázatvállaló - 3-5%-os nyereség, szemben a 3-5%-os esetleges veszteséggel

Magas kockázatvállaló - 10-40%-os nyereség, szemben a 10-40%-os esetleges veszteséggel

Kiemelkedően kockázatvállaló - akár a teljes befektetett tőkémet hajlandó vagyok kockára tenni annak reményében, hogy megduplázhatom a megtakarításaimat.

Milyen értékpapírok vannak egy befektetési alapban, ha

- alacsony kockázatú

Főként bankbetétek, rövid lejáratú (3-6-12 hó) állampapírok. Ezek külön-külön mind fix hozamot adnak, ha benne tartod a pénzedet a lejárati határidőig. Befektetési alap esetén nem kell neked keresgélni az éppen aktuális megvásárolható állampapírok között, megteszi ezt helyetted az alapkezelő. Kockázat azonban itt is akad. Mivel az állampapírok kibocsájtója kicsit leegyszerűsítve bár, de az állam, és ha az állam csődbe megy, hiába a garantált hozam, nem tudja miből kifizetni a befektetőket. Ennek az esélye azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben is rendkívül alacsony.

- közepes kockázatú

Nagyobb százalékban szintén állampapírok, kötvények. Kisebb százalékban pedig részvények. A kötvényeket, ha cégek bocsájtják ki, ugyanúgy megvan a maga kockázata, hogy a cég tönkre megy, fizetésképtelenné válik, ennek valamivel nagyobb az esélye, mint annak, hogy egy állam megy csődbe, de az alapkezelő rendszerint olyan cégek papírjait válogatja bele a "csomagba", ami fellendülőben van.

- magas kockázatú

Itt, ha a százalékos megoszlást nézzük, nagyobb százalékban (60-80) állnak részvény alapú befektetésekből, és csak kisebb százalékban tartalmaznak fix hozamú állampapírokat, kötvényeket. A részvények árfolyama függ az aktuális világi gazdasági helyzettől, a kontinens gazdasági helyzetétől, az aktuális régió gazdasági helyzetétől, valamint maga a vállalat eredményeitől, híreitől, termelésétől, teljesítményétől. Itt jelentősen több a kockázati tényező, ezért magasabb is a kockázat. Viszont jelentősen magasabb a hozam lehetősége is.

Amit még feltétlenül tudj, ha befektetési alapot szeretnél vásárolni:

• Ha egy alap nyílt végű, az azt jelenti, hogy napi árfolyama van, amin bármikor meg tudod venni, és el tudod adni a már meglévő készleted teljes mennyiségét, vagy egy részét.
• Az, hogy árfolyama van, a következőt jelenti. A befektetési alapokat darabra tudod megvásárolni. Meghatározásra kerül minden nap, hogy mennyi az egy darab papír (befektetési jegy) ára, vagyis árfolyama, azaz 1 darab papírt hány forintért tudsz megvásárolni.
• A befektetési alapoknak hozama van, nem pedig kamata. A kamat az egy fix dolog, bizonyos százalék, amit megkapsz a futamidő lejáratakor. A hozam azonban a befektetési alapok növekményének vagy éppen csökkenésének a százalékban kifejezett, aktuális értéke. Vagyis ha neked egy darab befektetési jegyed 1,5 Ft-ot ért, amikor megvetted, és most, amikor visszaváltanád, 1,8 Ft-ot ér, az azt jelenti, hogy kb 16%-ot emelkedett, vagyis 16% a hozamod. Ezért nem csinálhatod azt, amit nagyon sok hozzám betérő ügyfél kért már, hogy "vegyük ki a befektetési alapjaim hozamát", mert egy darab papírt nem lehet eltépni, vagyis nem kaphatod meg az egy darab befektetési jegyednek a 16%-át. Amit tenni tudsz, az az, hogy bizonyos részösszeget visszaváltasz a befektetési alapjaidból. De ebben az esetben az fog történni, hogy a rendszer kiszámolja, hogy az általad kiválasztott összeg, amit vissza szeretnél kapni, hány darab befektetési jegyet jelent, és annyival kevesebb lesz darabszámra a megtakarításod. De az árfolyama ugyanannyi marad, tehát 1,5 Ft volt, amikor vetted (bekerülési érték), és 1,8 Ft most, amikor eladod.
• Amikor eladod a befektetési alapodat, azt úgy hívják, hogy realizálod a nyereséget, vagy éppen veszteséget. Mert amíg értékpapírban van a pénzed, addig folyamatosan változik az árfolyam, ugrál néha lefelé, néha felfelé, amikor azonban visszaváltod, ismét pénz lesz belőle. 
• Mindig tájékozódj 1-1 alap minden járulékos költségéről. (Értékpapírszámla nyitási és számlavezetési díja, letétkezelési díj, vételi jutalék, eladási jutalék, kezelési költség...) Ha bizonytalannak látod a tanácsadót (nem tudhat minden dolgozó minden adatot fejből), akkor kérd, hogy mutassa meg, hol vannak ezek leírva.

Huh, nem is olyan egyszerű szakkifejezések nélkül írni. :) Remélem azért tudtam segíteni, ha van kérdésed, vagy megjegyzésed, akár itt hozzászólásban is szívesen fogadom.